Mezőgazdaság igás állatokkal

Nagyobb felbontásért katt a képre.

Eddig két laptikát készítettünk el. A képen látható a második, amely idén lett kész. Elég könnyű, és a súlypontját is sikerült úgy beállítanunk, hogy a lovaknak csak minimális terhet kell tartaniuk a nyaklóval. Összköltsége a nullával vetekszik, hiszen minden része újrahasznosított anyagól készült. Az elülső vasszerkezet és a rinyavas egy szétszedett terasz földi maradványaiból készült. A tengely egy kiszuperált lajtoskocsié volt valaha, és a kerekek pedig divatból soha ki nem üthető lada nivából származnak. Egy sárhányó még jól jönne főleg ilyen latyakos téli napokon. Szerszámügyileg sem túl bonyolult az összeállítás. Gyakorlatilag egy flexxel, egy fúróval és egy hegesztővel, ha csodákra nem is, de elég sok mindenre képes lehet az ember.

Hátulsó részre egy MTZ pótkocsi csatlakoztatót hegesztettünk, amelybe egy standard vonófejet tettünk. A vonófejre bármilyen utánfutó egyszerűen csatlakoztatható. Ha utánfutót akasztunk a kocsira figyelnünk kell arra, hogy az utánfutón helyesen osszuk el a súlyt. Ha ez mégsem sikerül saját testünkkel is korrigálhatjuk azt. A művelet igen nagyon egyszerű: hátrébb vagy előrébb ülünk, állunk. A két oldalon lévő húzószemek borona használatánál előnyösek.
Boronán kívül a kocsit használhatjuk tárcsa, henger, csillagos rendsodró vontatására. A felhasználásnak csak a képzelet szab határt, esetleg a lovak ereje.

Elég problémás kérdéskör, ugyanakkor szerintem nagyon fontos is. Gyakran eltérőek a nézetek, amely legtöbbször csak az ismertség hiányából adódik. Példának okáért nekem még nem volt szerencsém kumetet használni. (Bár remélem, ezt minél hamarabb sikerül orvosolni.) Ugye Magyarországon a szügy, vagy szügyelő hám terjedt el, amelynek használatát mesterfokon űztük, és űzzük is a mai napig, gondoljunk csak a magyar fogathajtásra. Ennek pedig az elengedhetetlen kelléke a szügyhám. (A fogathajtás nagy tudója Pettko-Szandtner Tibor, érdemes utána nézni.) Egyébként elég furcsán is nézne ki, ha kumettel a nyakában vágtázna az akadályok között az állat. Bár erre biztosan van ellenpélda, mondjuk angolszász országokban, ahol még egy legyet is kumetbe fognának be. Törvénytelenül minden munkára kumetet használnak. Idehaza viszont a kumet nem terjedt el, csak szórványosan használták a 20. században nyugati országrészekben. Ma sem igazán találkozhatunk kumettel, maximum csak valami új hóbortnak köszönhetően vaterán különböző kiszuperált kumetekből készített tükrökkel. (???) De fel kell tenni a kérdést, hogy miért alakult úgy, hogy itthon alig, külföldön pedig szinte csak kumetet használnak? Hogy őszinte legyek, fogalmam sincs. Az egyik lehetséges válasz az, hogy a kumet sokkal drágább, mint a szügyhám. Másik lehetséges válasz az, hogy míg ugyanaz a szügyellőhám két hasonló kaliberű ló esetében használható, addig általában kumetnél egy ló- egy kumet. Persze vannak állítható kumetek, de mivel a lovak izomzata sokszor különbözik egymástól, legalább a kumet vállpárnáit kell az adott lóhoz igazítani. Szerintem nem csak vagy ezt, és nem csak vagy azt kell használni, hanem mindkettőt. Rendeletésszerűen.

Folyt köv.

UI: Ha már az apróhirdetéseknél tartunk akkor mutatnám a témába vágó hirdetést: ANTIK lóra való hám

Kertészeti kultúrák talajmunkáira alkalmazható kocsi. Egyszerű felépítése mellett előnye, hogy többféle eszközt másodpercek alatt csatlakoztathatunk. Többek között burgonya vetéséhez szükséges árokhúzó, valamint töltögető, egyes eke, borona, és tárcsa. A kocsit két kisebb lóra (pl.: Haflinger) tervezték.

A videó megtekintése erősen hang nélkül ajánlott!