Elég problémás kérdéskör, ugyanakkor szerintem nagyon fontos is. Gyakran eltérőek a nézetek, amely legtöbbször csak az ismertség hiányából adódik. Példának okáért nekem még nem volt szerencsém kumetet használni. (Bár remélem, ezt minél hamarabb sikerül orvosolni.) Ugye Magyarországon a szügy, vagy szügyelő hám terjedt el, amelynek használatát mesterfokon űztük, és űzzük is a mai napig, gondoljunk csak a magyar fogathajtásra. Ennek pedig az elengedhetetlen kelléke a szügyhám. (A fogathajtás nagy tudója Pettko-Szandtner Tibor, érdemes utána nézni.) Egyébként elég furcsán is nézne ki, ha kumettel a nyakában vágtázna az akadályok között az állat. Bár erre biztosan van ellenpélda, mondjuk angolszász országokban, ahol még egy legyet is kumetbe fognának be. Törvénytelenül minden munkára kumetet használnak. Idehaza viszont a kumet nem terjedt el, csak szórványosan használták a 20. században nyugati országrészekben. Ma sem igazán találkozhatunk kumettel, maximum csak valami új hóbortnak köszönhetően vaterán különböző kiszuperált kumetekből készített tükrökkel. (???) De fel kell tenni a kérdést, hogy miért alakult úgy, hogy itthon alig, külföldön pedig szinte csak kumetet használnak? Hogy őszinte legyek, fogalmam sincs. Az egyik lehetséges válasz az, hogy a kumet sokkal drágább, mint a szügyhám. Másik lehetséges válasz az, hogy míg ugyanaz a szügyellőhám két hasonló kaliberű ló esetében használható, addig általában kumetnél egy ló- egy kumet. Persze vannak állítható kumetek, de mivel a lovak izomzata sokszor különbözik egymástól, legalább a kumet vállpárnáit kell az adott lóhoz igazítani. Szerintem nem csak vagy ezt, és nem csak vagy azt kell használni, hanem mindkettőt. Rendeletésszerűen.
Folyt köv.
UI: Ha már az apróhirdetéseknél tartunk akkor mutatnám a témába vágó hirdetést: ANTIK lóra való hám
